Aki a “Maximum the Hormone” bandan�v l�tt�n felkapja a fej�t, annak nem kell k�l�n bemutatnom �ket, akinek pedig nem mond semmit, az kezdje el s�rg�sen n�zni a Death Note nev� anim�t, mely nyit�- �s z�r�dal��rt a 20. r�szt�l ez a banda a felel�s. Mivel a Death Note-os sz�mok baromi j�k, nem b�rtam meg�llni, hogy ne hallgassam meg az albumot is. Kb olyan, mintha a System of a Downt �s a Red Hot Chilli Pepperst �sszegy�rn�nk, �s mindk�t v�glet fel� elh�zn�nk.

Ha nem lenne ilyen sz�p id�, �s ha nem lenn�k az ut�bbi napokban teljesen megkattanva, akkor nem biztos, hogy tetszene, �gy viszont �lvezetes az album. B�r f�k�nt jap�nul �nekelnek, de ett�l f�ggetlen�l eg�sz eur�paias a hangz�sa (nincs meg benn�k az a tipikus j-rock von�s, hogy megf�jdul t�l�k a fejem [= )

�

Mindazon�ltal tagadhatatlanul jap�nok, az eg�sz albumot egy teljesen zakkant soksz�n�s�g jellemzi. Pop-punk-rock-hardcore, ha st�lusilag be szeretn�m �ket hat�rolni. N�ha deszk�spankos riffekre dalol�sznak, n�ha enn�l is l�gyabbra veszik �s teljesen poppos n�i �neket hallhatunk, majd a k�vetkez� pillanatban m�r m�lyen kaszabol� git�rokra h�r�gnek gyomorb�l. Els�re nehezen tudtam megem�szteni, hogy egy sz�mon bel�l ekkora st�lusbeli k�l�nbs�gek vannak, �s egyik pillanatr�l a m�sikra v�ltj�k egym�st, meghallgattam m�g egyszer, azt�n most m�r az mp3 lej�tsz�mon is ott figyel az album.